A szentek életrajza, a hagiográfia mintegy kétezer éves műfaja több kultuszi és kulturális réteget hordoz magában. Elsősorban a hitben hűséges, a kegyelmes Istenről tanúságtevő – görögül martürosz – személyiségek élettörténete, továbbá ezen élettörténetek elmélyült épületes tanulsága fogalmazódik meg a szentéletrajzban. Mindehhez járulnak a rendkívüli személyiségek életét kísérő csodák, amelyek megdicsőülésüknek, következésképpen kanonizálásuknak bizonyítékai. Végül pedig rendkívül fontos a hagiográfia szerepe a keleti és a nyugati egyház liturgiájában, ahogy szentolvasmányként és himnuszként az egyházi év ünnepnapjainak alapjául szolgálnak.
A misszió Isten végtelen szeretetének Jézusban megjelent mozgása, melynek célja az, hogy az emberi élet szegény, üres edényébe Jézus elmúlhatatlan életének gazdagsága a Lélek megjelenhessen.
A kötet legtöbb írásának van egy mélyen fekvő, alapvető jellemzője, amely az isteni és emberi szó teológiai-filozófiai, művészetelméleti, antropológiai és szövegelméleti, beszédművészeti összefüggését érzékeli és ennek a dús szövedékét vizsgálja, értelmezi
Az ekkléziasztika akkor teljesíti feladatát, ha mind az elvi, mind a gyakorlati részben, szembesíti az itt és most élő egyházat valóságos küldetésével, ha feltárja az egyházi élet és tevékenységek hibáit és hiányosságait is, rámutatva a megoldás lehetőségére.
Jó lenne először az élet és halál kérdését szétválasztani, s úgy foglalkozni a két nagy témával, hogy aztán majd az egyik probléma megértése után térjünk rá a másikra. Amint azonban az egyik területre figyelünk, kiderül, milyen szorosan összefügg az a másikkal, s valóban ott rejtőzik a halál titka az életben, s az élet titka a halálban – ahogy HELLER írja.
A kötet címe, az apostoli ige ugyanakkor nem tényt, hanem parancsot közöl. Szent életprogramot a keresztyén ember és a gyülekezet számára. A hitnek, kegyességnek és a közösség megélésének a kegyelem az életfeltétele. S a kegyelem a legoptimálisabb körülmény a növekedésre is. Adja meg Urunk, hogy ez a kötet is a további növekedés eszköze lehessen!
Az itt olvasható dolgozatok, különösen a Járványok, imák, gyógyítás címet viselő fejezet – erről mélységesen meg vagyok győződve – számomra a személyes védekezés és túlélés épp oly fontos eszköze volt, mint a C és D vitamin, a gyömbértea, s végül az öt oltás. Feltétlenül magyarázattal tartozom arra nézve, miért adtam ennek a tanulmánygyűjteménynek a Szent Hagyaték címet. Egy bizonyos: egyáltalán nemvalamiféle mértéktelen és hivalkodó önmegszentelési szándékból. A „szent hagyaték” még vételenül sem a saját munkáimat és sorsomat jelenti itt, hanem Pápai Páriz Ferenc, a test és a lélek betegségeinek egyik legnagyobb magyar gyógyítója nevezetes bázeli gyászbeszédének címét módosítva jeleztem, hogy akikről itt szót ejtek, kivétel nélkül egy ilyen megszentelt örökség képviselői érzelmeim és tanulmányaim világában.
