A felvilágosodás hirdetői között voltak ateisták, de ettől az eszmeáramlattól mégsem a hit gondolata volt idegen, hanem az egyház mivolta. Egyház és vallás szét is választható, hiszen a vallás magánügy. Sőt, vallásról már sokan nem is a természetfölötti összefüggésében gondolkodtak, inkább esztétikai síkon tekintettek rá, amennyiben az igazi vallás a szép és jó szeretete.
A hatkötetes magyar irodalomtörténet és Klaniczay Tibor manierizmus-tanulmányai óta kevesen foglalkoztak a magyar irodalomtudomány művelői közül behatóan a régi korstílusok kérdésével.Újabban (elsősorban világirodalmi anyagra hivatkozva) Zemplényi Ferenc fogalmazott meg kételyeket a Klaniczay Tibor álatal támogatott korstílus-felosztással kapcsolatban
A szentek életrajza, a hagiográfia mintegy kétezer éves műfaja több kultuszi és kulturális réteget hordoz magában. Elsősorban a hitben hűséges, a kegyelmes Istenről tanúságtevő – görögül martürosz – személyiségek élettörténete, továbbá ezen élettörténetek elmélyült épületes tanulsága fogalmazódik meg a szentéletrajzban. Mindehhez járulnak a rendkívüli személyiségek életét kísérő csodák, amelyek megdicsőülésüknek, következésképpen kanonizálásuknak bizonyítékai. Végül pedig rendkívül fontos a hagiográfia szerepe a keleti és a nyugati egyház liturgiájában, ahogy szentolvasmányként és himnuszként az egyházi év ünnepnapjainak alapjául szolgálnak.
A Miskolci Egyetem által szervezett emlékülés kötetét tarthatja kézben a kedves olvasó. A közreadott tanulmányok egyben a hazai kutatás helyzetére is fényt vetnek.
A nagy évfordulók igazi jelentősége abban ragadható meg igazán, ha sokrétű az a haszon, ami a megemlékezések kézzelfogható következménye. Talán a „Reformáció 500” kapcsán is elmondhatjuk ugyanezt. Az bizonyos, hogy a tudományos kutatás területét sem hagyta érintetlenül a 2017-es esztendő sajátos helyzete. Országos és regionális konferenciák, tudományos társalkodások váltották egymást.
A sárospataki református jogakadémia története 1793-1923. Írta: Dr. Finkey Ferenc ny. koronaügyész, volt sárospataki jogtanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,tiszteleti egyetemi tanár Sárospatak, 1944. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Dr. Szathmáry Béla
„Azt azonban, hogy miért foglalkozott a büntetőjog tudománytól látszólag távol álló általános jogelméleti kérdésekkel egy büntetőjogász, már csak azok tudhatják, akik jól ismerik a Finkey korabeli jogászképzés szerkezetét, belső viszonyait. Ismerik az igen változatos, a feudális viszonyoktól a jogállamhoz és jogegyenlőség kialakulásához vezető több mint százéves jogalkotási folyamatot és az azt megalapozó jogi oktatási módszertant, a jogakadémiák oktatóinak jogalkotást elősegítő tudományos munkásságát. Ebben a magyar állam- és jogfejlődés tekintetében meghatározó időszakban a jogakadémiák különleges szerepet töltöttek be. Közülük is kiemelkedő volt a Sárospataki Jogakadémia, ahol Kövy Sándortól kezdve Emődy Dánielen, Ballagi Gézán és Szánthó Gyulán át egészen Finkey Ferencig, majd a még utána következő kiváló oktatók által a hazai – és nem az osztrák birodalmi – jog kiemelkedően magas színvonalú képzése folyt. Finkey fogalmazása szerint a 130 év alatt képzett több ezer jogász, ügyvéd, bíró, közigazgatási tisztviselő, tanár, pap itt az egyszerű, csendes Bodrog-parti Athénban tanulhatta meg „a jogászi gondolkodás és jogalkalmazás művészetét.” Valamennyi hivatásrend mind a mai napig csak akkor lesz méltó a társadalmi elismerésre, csak akkor várhat elfogadottságot és tiszteletet, ha munkáját alázattal, a szakma iránti tisztelettel erős erkölcsi alapokon állva végzi.” Dr. Szathmáry Béla
Első kötet: A kezdetektől a Türelmi Rendeletig. Második kötet: A türelmi pátenstől a protestáns pátensig
Csikesz Sándor lelkipásztori eszményképének elemei a lelkipásztori munkában és lelkésznevelésben. Doktori értekezés.
„Az egyház valósága átfogja egész emberi történelmünket, így időbeli egyetemessége azt is jelenti, hogy nem velünk kezdődött, és nem is velünk fejeződik be az egyház. Ennek fontos tudatosítása a szerző részéről a XX. század egyik legjelentősebb egyháztörténeti személyiségének, Csikesz Sándornak, a gyakorlati teológiai tudományok nagyszerű művelőjének bemutatása. Csikesz maga is megélte a hit titkaként az egyház valóságát, és ezzel együtt korának úgy tudott mértékadó gyakorlati teológusává válni, hogy a nemzedékek láncolatában, történelmünk horizontján konkrét iránymutatásokban tette megragadhatóvá az egyház küldetésének adott időszakra vonatkozó hangsúlypontjait. Ebben kiemelkedő szerepet kapott a lelkipásztori hivatásra és szolgálatra történő felkészítő nevelői munka.” Dr. Füsti-Molnár Szilveszter
A 2016. év Zsarnay Lajos halálának 150. évfordulója volt. Amikor úgy döntöttem, hogy az ő életét illetve annak esreményeit feldolgozom doktori dis˝ˇszertációként, nem gondoltam arra és nem is terveztem, hogy munkám megvédését éppen ebben az évben tehetem meg. De mivel hiszem, hogy nicsenek véletlenek, hálát adok Istennek, hogy Ő viszont így tervezte s az eseményeket is úgy alakította, hogy erre az esztendőre munkám elkészüljön, s a Debreceni Hittudományi Egyetem Doktori Tanácsa is még abban az évben kitűzze a védés időpontját, mert ezzel tiszteleghettem a volt pataki diák és tanár, majd egyházkerületi főjegyző és püspök előtt, s talán méltó emléket is állíthattam Neki életműve összeállításával.
