A minták, a jelek nemzedékről nemzedékre öröklődtek. A magyarság életében túlélték a honfoglalást, a középkor pusztításait, a három részre szakadt ország fájdalmát, évszázadok harcait. Ezek a régi magyar mintarajzok üzenetet hordoznak. Összekapcsolják a múltat a jelennel, és segítenek a jövő reménységét valóságos képpé formálni.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeuma 2014-ben és 2015-ben jelentette meg a gyűjteményben lévő úrihímzéses úrasztali terítőkről és a hímzések mintarajzairól elkészült köteteket. Az első kötet a terítőkről ad szakszerű leírást színes fényképek kíséretében. A második és a harmadik kötet Mintakönyv, melyben a mintarajzok a hímzésmintákkal azonos nagyságban tárulnak fel az érdeklődők előtt. A most megjelenő negyedik kötet rendszerezve mutatja be egy-egy virág, virágbokor forma- és mintakincsét. Megcsodálhatjuk, milyen sokféle ábrázolása volt a gránátalmának, tulipánnak, rozettának, palmettának, liliomnak stb. A kötet megjelentetésének az adott ötletet, hogy a művészvilág szerteágazó területeiről sokan kerestek meg bennünket azzal az igénnyel, szeretnének változatos virágmintákat alkotásaikhoz felhasználni. Hímző asszonyok, fafaragók, tojásfestők, keramikusok munkájuk során örömmel merítenek a mintakincsek gazdag rajzaiból, a növényi ornamensek csodálatos világából. A minták gazdagságát a motívumok sokszínűsége, változatossága adja.
A filozófiatörténetnek ez az időszaka a teológiával párhuzamba állítva a megértés és állásfoglalások tekintetében nagy paradigmaváltásokon ment keresztül, ami a reneszánsszal kezdődött, és a nyugati társadalmat a modernitás irányába állította. A gondolkodók jelentős felfedezéseket tettek az “új világban” és a naprendszerünket érintő elképzelésekben. A természettudományok fejlődésnek indultak, és új technológiák kerültek bevezetésre. Az egyház átélte a hanyatlás és az újjászerveződés idejét is, ebben közrejátszott a protestáns reformáció és az egyre növekvő szekularizáció is.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úrihímzéses úrasztali terítőiről készített mintarajzok. Két kötetes.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úrihímzéses úrasztali terítőiről 2014 májusában jelent meg egy összefoglaló munka. Ennek a könyvnek folytatása a két kötetben megjelentetett Mintakönyv, amelyben a múzeumi gyűjteményben őrzött úrasztali terítők mintáit tesszük közkinccsé. Bízva abban, hogy szakkörök tagjai, kutatók, az úrihímzés iránt érdeklődők örömmel veszik kezükbe a Mintakönyvet. Természetesen használhatják más országok kézimunka vezetői, kutatói, a régi magyar hímzések iránt érdeklődők is.
„Vidd el a te faludba…” Molnár Mária misszionárius melanéziai gyűjteménye a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumában őrizzük Molnár Mária misszionáriusnőnek, az Admiralitás – szigetcsoport szigetein, szolgálatainak végzése közben összegyűjtött és hazahozott, páratlan értéket képviselő néprajzi anyagát. A lelkipásztori szolgálatra készülő hallgatók teológiai tanulmányaik ideje alatt ismerik meg református egyházunk külmissziós törekvéseit. Ekkor hallanak először Kunst Irénről, Vasel Matildról, Döbrössy Lajosról, Babos Sándorról és feleségéről, Lőrincz Máriáról, akik Törökországtól kezdve Mandzsúriáig végezték áldozatkész munkájukat. Molnár Mária gyűjteményét Sárospatakon tekinthetik meg, illetve kiállítások és előadások alkalmával ismerkedhetnek a tárgyakkal, eredeti dokumentumokkal.
A Sárospataki Református Főgimnázium rajztanára, néprajzkutató, illusztrátor, költő, festő, éremgyűjtő. Acta Patakina V.
A Sárospataki Református Főgimnázium rajztanára, néprajzkutató, illusztrátor, költő, festő, éremgyűjtő.
A nemzetközileg is elismert Scala Arts and Heritage kiadó gondozásában jelent meg a Sárospataki Református Kollégium történetét összefoglaló könyv egyedi és művészi fotókkal gazdagon.
Sárospatak, a peaceful little town in north-eastern Hungary, holds legendary status within the country’s cultural landscape. Its school, the Reformed Church College of Sárospatak, has trained several important writers, artists and politicians across the Central-European region’s five-hundred-year history. This volume presents the institution’s history through the lens of 37 books, documents and items from the collection. What was life like for a 17th century Hungarian student? Which physical experiments were pioneering? Why did Béla Bartók want to enrol his son in a countryside secondary school? These are only a few of the questions raised by the authors that introduce the reader to the colourful traditions of this remarkable school.
Az ötödik kötet a török hímzésű úrasztali terítőket mutatja be, mintarajzokkal együtt. Az itt bemutatott anyag a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában lévő úrasztali terítők textíliái, melyek a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezeteiből kerültek be a múzeumi gyűjteménybe. Régi magyar hímzéseink törökös jellegének kutatása rendkívül fontos, mert nagy adósságaink vannak ezen a területen. Nem történt meg a teljes feltárásuk. Az egyházi textíliák esetében
különösen igaz ez. Jelen kötetünk bemutatja, hogy a református gyülekezeteinkben milyen értékes, csodaszép és gazdag, török mintakincsű úrasztali terítők őrződtek meg évszázadokon át. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tudósítanak bennünket, az inventáriumokban is olvashatjuk, hogy templomainkat díszítették a török terítők, és viseletünkre is nagy hatással volt a török mintakincs gazdag ornamentikája. Reméljük, kötetünk megjelenése segíti régi magyar hímzéseink törökös jellegének kutatását.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának szövött, nyomott, gyöngyös és flitteres úrasztali terítői a 18-19. századból. /Plusz/ MINTARAJZOK. A PATAKI ISKOLAMÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI VI.
A református textiltörténeti kutatást nem hagytuk abba. Tovább folytatva, a Múzeum gyűjteményéből bemutatjuk a nyomott és festett textíliákat, a Valero gyár selyemterítőit, kendőit, gyülekezeteink gyöngyös és flitteres úrasztali terítőit. Ezek a szövött, nyomott, gyöngyös és flitteres úrasztali terítők főleg a 19. századból valók, de vannak közöttük korábbiak, 18. századiak is. A régi leltárak, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a megőrzött terítők adatai alapján megállapíthatjuk, milyen sokszínű, értékes textíliát használt és őrzött meg egy-egy gyülekezet. Célunk nem az, hogy tudományosan dolgozzuk fel a történelem viharaiban megmaradt terítőket, hanem ezeknek a szakrális textíliáknak az ismertetése, bemutatása a feladatunk. A mintarajzok közlésével reménykedünk abban, hogy ma is vannak hímzésszeretők, akik egy-egy mintarajzot lemásolva gazdagítják a már meglévő gyűjteményüket. Természetesen a munka tovább folytatódik, célunk a református textiltörténet további kutatása, feldolgozása. Három területet szeretnénk még bemutatni: A szecesszió úrasztali terítői és takarói / Népi szakrális úrasztali terítők / A csipkék szerepe református templomainkban
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úrihímzéses úrasztali terítői. Második kiadás.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumába a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezeteiből felbecsülhetetlen értékű úrasztali terítők kerültek be szakszerű tárolásra, tudományos feldolgozásra és a mintakincseknek a jövő nemzedék számára történő átadására. Ennek a textilgyűjteménynek legértékesebb része az úrihímzéses úrasztali terítők gyűjteménye. A közel 300 darabból álló textilgyűjtemény megőrizte hímző művészetünknek háromszáz évét, a 16. századtól egészen a 18. század végéig. A minták bekerülve a népi hímzés mintakincseibe, máig meghatározóvá váltak a magyar nép díszítőművészetében.
