A felvilágosodás hirdetői között voltak ateisták, de ettől az eszmeáramlattól mégsem a hit gondolata volt idegen, hanem az egyház mivolta. Egyház és vallás szét is választható, hiszen a vallás magánügy. Sőt, vallásról már sokan nem is a természetfölötti összefüggésében gondolkodtak, inkább esztétikai síkon tekintettek rá, amennyiben az igazi vallás a szép és jó szeretete.
Takács Béla (1930 – 1997) kéziratban maradt művének posztumusz kiadását tartja kezében az olvasó.
A kötet legtöbb írásának van egy mélyen fekvő, alapvető jellemzője, amely az isteni és emberi szó teológiai-filozófiai, művészetelméleti, antropológiai és szövegelméleti, beszédművészeti összefüggését érzékeli és ennek a dús szövedékét vizsgálja, értelmezi
Az állami egyházjog különleges jogterületnek tekinthető: az állam és az egyház közti kapcsolatot az államjog (közjog) szabályozza, ez idő szerint az állami egyházjog még nem tekinthető önálló tudományszakasznak, csak a közjog egy részének, bár fejlődése kétségkívül az önállósulás felé halad.
A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának (1931–1951) történeti kontextusai
Három kronologikus fejezetben igyekeztem feltárni, miért tekinthető a pataki faluszeminárium az ország egyik legszervezettebb, ideológiailag legkonzekvensebb és a leghosszabb ideig ténylegesen működő (gyűjteményfejlesztő) falukutató csoportjának. Az első korszak az 1938-as határmódosításig tartott és összességében ezt tekinthetjük – párhuzamosan az országos tendenciákkal – a faluszeminárium fénykorának.
A filozófiatörténetnek ez az időszaka a teológiával párhuzamba állítva a megértés és állásfoglalások tekintetében nagy paradigmaváltásokon ment keresztül, ami a reneszánsszal kezdődött, és a nyugati társadalmat a modernitás irányába állította. A gondolkodók jelentős felfedezéseket tettek az “új világban” és a naprendszerünket érintő elképzelésekben. A természettudományok fejlődésnek indultak, és új technológiák kerültek bevezetésre. Az egyház átélte a hanyatlás és az újjászerveződés idejét is, ebben közrejátszott a protestáns reformáció és az egyre növekvő szekularizáció is.
A filozófiai perspektívák sorozatunk II. része eredetiben angol nyelven
Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti egyházmegyében 1753 – 1759 – 1764.
Ennek a tanulmánygyűjteménynek a címe – Isteni célok és emberi lehetőségek – azt fejezi ki, hogy egyszerre élünk egy magasztos elhívás szerint és emberi korlátaink között.Ez az elhívás nem más mint Isten akarata.Isten akarata felőli minden komoly tudakozódás felveti “Isten Igéjének” kérdését. Szólt Isten? Milyen módon részesülhetünk az isteni kijelentésben? Beszél hozzánk? Parancsot ad, kérdez, netán könyörög nekünk?
