A szentek életrajza, a hagiográfia mintegy kétezer éves műfaja több kultuszi és kulturális réteget hordoz magában. Elsősorban a hitben hűséges, a kegyelmes Istenről tanúságtevő – görögül martürosz – személyiségek élettörténete, továbbá ezen élettörténetek elmélyült épületes tanulsága fogalmazódik meg a szentéletrajzban. Mindehhez járulnak a rendkívüli személyiségek életét kísérő csodák, amelyek megdicsőülésüknek, következésképpen kanonizálásuknak bizonyítékai. Végül pedig rendkívül fontos a hagiográfia szerepe a keleti és a nyugati egyház liturgiájában, ahogy szentolvasmányként és himnuszként az egyházi év ünnepnapjainak alapjául szolgálnak.
Takács Béla (1930 – 1997) kéziratban maradt művének posztumusz kiadását tartja kezében az olvasó.
A misszió Isten végtelen szeretetének Jézusban megjelent mozgása, melynek célja az, hogy az emberi élet szegény, üres edényébe Jézus elmúlhatatlan életének gazdagsága a Lélek megjelenhessen.
Első kötet: A kezdetektől a Türelmi Rendeletig. Második kötet: A türelmi pátenstől a protestáns pátensig
Az ekkléziasztika akkor teljesíti feladatát, ha mind az elvi, mind a gyakorlati részben, szembesíti az itt és most élő egyházat valóságos küldetésével, ha feltárja az egyházi élet és tevékenységek hibáit és hiányosságait is, rámutatva a megoldás lehetőségére.
A filozófiatörténetnek ez az időszaka a teológiával párhuzamba állítva a megértés és állásfoglalások tekintetében nagy paradigmaváltásokon ment keresztül, ami a reneszánsszal kezdődött, és a nyugati társadalmat a modernitás irányába állította. A gondolkodók jelentős felfedezéseket tettek az “új világban” és a naprendszerünket érintő elképzelésekben. A természettudományok fejlődésnek indultak, és új technológiák kerültek bevezetésre. Az egyház átélte a hanyatlás és az újjászerveződés idejét is, ebben közrejátszott a protestáns reformáció és az egyre növekvő szekularizáció is.
A filozófiai perspektívák sorozatunk II. része eredetiben angol nyelven
Jó lenne először az élet és halál kérdését szétválasztani, s úgy foglalkozni a két nagy témával, hogy aztán majd az egyik probléma megértése után térjünk rá a másikra. Amint azonban az egyik területre figyelünk, kiderül, milyen szorosan összefügg az a másikkal, s valóban ott rejtőzik a halál titka az életben, s az élet titka a halálban – ahogy HELLER írja.
Ezek az igehirdetések először is mind nagyon mély teológiát tartalmaznak. Ez az alap. A Szentírás reformátori értelmezése, a szövegek jelentésének feltárása, az ige mélységének kiaknázása – egyszóval, alapos exegézis adja a prédikációk alapját. Éppen ezért sehol sem található bennük „üresjárat”. Ezek a prédikációk folyamatos gondolkodásra késztetnek, sőt párbeszédre hívják az olvasót….Ugyanakkor ezek a prédikációk mélyen alapozott teológiájuk ellenére rendkívül közérthetőek is. A múlt nagy igehirdetői mindig rendelkeztek azzal a képességgel, amelynek segítségével mindenki számára – generációtól, társadalmi rangtól, műveltségtől és foglalkozástól függetlenül – érthetően tudtak prédikálni. Az érthetőség, logikusság és követhetőség szempontjából ezek az igehirdetések példaértékűek.
Az Index Biblicus az 1590-ben Károlyi Gáspár és munkatársai által készített, első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia mutatója. A Biblia kiadása után három esztendővel jelent meg. A Károlyi-Biblia folio méretével ellentétben nyolcadrét alakú, 182 lapos könyvecske, amelynek készítője, fordítója azonos a Biblia nyomdászával, Mantskovit Bálinttal.
