13–24 termék, összesen 29 db
Sárospataki Teológiai Műhely
A magyar református liturgika-irodalom elmúlt évtizedeire büszkén tekinthetünk. Ha csak a teológiákon készült jegyzetekre nézünk, előkelő a szerzők névsora: Czeglédy Sándor, Pásztor János, Boross Géza, Kozma Zsolt, Szőnyi György. Mindnyájan kiváló, európai szintű tudásukról, és biblikus, hitvalló elkötelezettségükről tesznek bizonyságot, ugyanakkor vállalják saját arculatukat, és azt, hogy a liturgika tudományát gyülekezetközpontú felfogással kívánják művelni.
A Sárospataki Ref.Kollégium partikulái 1773 – 1826. Acta Patakina IX.
A Sárospataki Ref.Kollégium partikulái 1773 – 1826
Református iskolák Felső-Magyarországon 1696-1672. Acta Patakina IV.
Református iskolák Felső-Magyarországon 1696-1672. Acta Patakina IV.
Hit és kultúra sorozat
A könyvben található tanulmányok sokféle témát ölelnek fel, de van egyvalami,ami összeköti őket: mindegyik az emberi élet és kultúra vonatkozásaiban közelíti meg a keresztyén hitet. Ugyanazt a dinamikát testesítik meg, mint ami A világunk Istené hitvallásban is található. Ez azt jelenti, hogy foglalkoznak a kétségbeesés és igazságtalanság, de ugyanakkor az öröm és a reménység témáival is.
Hit és kultúra sorozat
Ebben a könyvben eltérek a hagyományos filozófiatörténeti gyakorlattól abban, hogy beillesztettem Pál apostolt a nyugati gondolkodás történetébe. Ez egyrészt természetesnek tűnhet, hiszen teológiai megközelítésről van szó, ugyanakkor azt is fenntartom, hogy Pál apostol és a keresztyén gondolkodás nagy hatást gyakorolt az ontológia, episztemológia, antropológia és etika témaköreire.
A Sárospataki Református Főgimnázium rajztanára, néprajzkutató, illusztrátor, költő, festő, éremgyűjtő. Acta Patakina V.
A Sárospataki Református Főgimnázium rajztanára, néprajzkutató, illusztrátor, költő, festő, éremgyűjtő.
Fipozófiai perspektívák sorozat. Angol nyelvű
A filozófiatörténetnek ez az időszaka a teológiával párhuzamba állítva a megértés és állásfoglalások tekintetében nagy paradigmaváltásokon ment keresztül, ami a reneszánsszal kezdődött, és a nyugati társadalmat a modernitás irányába állította. A gondolkodók jelentős felfedezéseket tettek az “új világban” és a naprendszerünket érintő elképzelésekben.
Az itt olvasható dolgozatok, különösen a Járványok, imák, gyógyítás címet viselő fejezet – erről mélységesen meg vagyok győződve – számomra a személyes védekezés és túlélés épp oly fontos eszköze volt, mint a C és D vitamin, a gyömbértea, s végül az öt oltás. Feltétlenül magyarázattal tartozom arra nézve, miért adtam ennek a tanulmánygyűjteménynek a Szent Hagyaték címet. Egy bizonyos: egyáltalán nemvalamiféle mértéktelen és hivalkodó önmegszentelési szándékból. A „szent hagyaték” még vételenül sem a saját munkáimat és sorsomat jelenti itt, hanem Pápai Páriz Ferenc, a test és a lélek betegségeinek egyik legnagyobb magyar gyógyítója nevezetes bázeli gyászbeszédének címét módosítva jeleztem, hogy akikről itt szót ejtek, kivétel nélkül egy ilyen megszentelt örökség képviselői érzelmeim és tanulmányaim világában.
Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina XXI.
Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina sorozatunk XXI. része.
Sárospataki Teológiai Műhely. Egy kommentár születésének állomásai I.
Az archeológiai leletek tanulsága szerint Jósiás korában, bizonyára Zofóniás munkájának eredményeképpen is, voltak jelei a megújulásnak. Ezt bizonyítja az a több mint 300 júdai bulla a 7. és 6. századból, mely egy-két kivételtől eltekintve nem ábrázol sem antropomorf istenséget, sem asztrális szimbólumot. Ezzel ellentétben nincs hiány szoláris ábrázolású ammonita, moábita leletekben.
REFORMÁTUSOK FELSŐ-MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN.
VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK.
„Úr Isten, mennyei Atyám! Alázatosan esedezem Tenéked, adj a Te beszédednek, melyet énnékem mostan hirdettettél, előmenetelt én bennem, mivel azért küldötted azt, hogy üresen vissza ne térjen Tehozzád. Cselekedd azt, hogy azon szent Igék légyenek Istennek hatalma az én lelkemnek idvességére. Te magad vezéreljed szívemet annak a jónak végbe vitelére, melyre mostan kívántál felserkenteni. Ruházz fel erővel a szent életnek követésére, erősíts meg az igaz tudományban, hogy ez légyen életemnek zsinórmértéke. Öntsd szívembe az én tanítóim iránt való engedelmességet és szeretetet is, hogy őket, mint Te követeidet egész becsülettel végyem, úgymint kik vigyáznak az én lelkem mellett. Hozd el, óh Uram, azt az arany időt, melyben az igaz tudomány uralkodjon e Földön, hogy legyünk mindnyájan Isten prófétái, Istentől taníttattak. Ámen.” (Bárczay Klára – imádságos könyv, részlet)
Jelen könyvben a 17. századi reformátusság egyik eszmetörténetileg jelentős korszakát, a 17. század végének (1657-1711) prédikációs termését vizsgálom. Ez a munka a századvég debreceni kegyességének egy-egy szeletét mutatja be, nem a teljesség igényével, hanem az egyes fejezetek mozaikkockáit kegyességtörténeti szempontból válogatva.