A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911–1920).
„Földbegyökerezés és égbe fogózás egyszerre a tiszántúli magyar nyugalma. […] Ezt a nyugalmát, éppúgy mint szabadságszeretetét történelmileg rajta átment csapások elszámlálhatatlan sora sulykolta kőkeményre, vallásos életének uralkodó formája, a kálvinizmus látta el örökkévalóságra mutató indoklással. A predestináció hite nem azonos a fatalizmussal, […] de arra csakugyan nagyon alkalmas, hogy az üllő ne csak elbírjon minden kalapácsütést, hanem még a szemébe is tudjon mosolyogni a kalapácsnak.”
Révész Imre
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának szövött, nyomott, gyöngyös és flitteres úrasztali terítői a 18-19. századból. /Plusz/ MINTARAJZOK. A PATAKI ISKOLAMÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI VI.
A református textiltörténeti kutatást nem hagytuk abba. Tovább folytatva, a Múzeum gyűjteményéből bemutatjuk a nyomott és festett textíliákat, a Valero gyár selyemterítőit, kendőit, gyülekezeteink gyöngyös és flitteres úrasztali terítőit. Ezek a szövött, nyomott, gyöngyös és flitteres úrasztali terítők főleg a 19. századból valók, de vannak közöttük korábbiak, 18. századiak is. A régi leltárak, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a megőrzött terítők adatai alapján megállapíthatjuk, milyen sokszínű, értékes textíliát használt és őrzött meg egy-egy gyülekezet. Célunk nem az, hogy tudományosan dolgozzuk fel a történelem viharaiban megmaradt terítőket, hanem ezeknek a szakrális textíliáknak az ismertetése, bemutatása a feladatunk. A mintarajzok közlésével reménykedünk abban, hogy ma is vannak hímzésszeretők, akik egy-egy mintarajzot lemásolva gazdagítják a már meglévő gyűjteményüket. Természetesen a munka tovább folytatódik, célunk a református textiltörténet további kutatása, feldolgozása. Három területet szeretnénk még bemutatni: A szecesszió úrasztali terítői és takarói / Népi szakrális úrasztali terítők / A csipkék szerepe református templomainkban
Két nagyobb részre osztható írásunk:előbb a református egyház általános helyzetéről, szervezeti felépítéséről, a Tiszáninneni Egyházkerület egyházmegyei felosztásának éppen ekkori átfogó módosításáról, az egyházközségek működéséről, a prédikátorok szolgálati helyre való kinevezésének körülményeiről szólunk.
Dr. Koncz Sándor életműve a 20. század történeti és egyháztörténeti viszonyainak tükrében
Koncz Sándor a 20. századi magyar református egyházi- és teológiai tudományos élet kiemelkedő személyisége volt. Pályája rendkívül szerteágazó, ezért az a tudósi örökség, melyet az utókorra hagyott, sok szempontból megközelíthető. Ugyanakkor ez az életút a kor ellentmondásait is magába ötvözte, illetve ezek az ellentmondások döntően határozták meg azt. Egy tudósnak nevelt lelkipásztor politikai okoknál fogva a tudományos élet perifériájára sodródott, mégis megkerülhetetlen életművének megismerése 20. századi teológiai életünk feltárása során. A rendkívüli tekintélynek örvendő lelkipásztor egyházkormányzati területen próbált kitörési pontokat találni magának, ami azután még bonyolultabbá tette sorsának alakulását. E bonyolultságban való eligazodás életműve feltárása során is komoly próbát tartogat a kutató számára.
Vizsgálódásom magyar főszereplője, Medgyesi Pál a honi puritanizmus irodalmának talán legismertebb, legtöbb szempontból és legtöbb szerző által tárgyalt-elemzett, Bod Péter fanyalgó kritikájától eltekintve egyértelműen elismert szerzője.Munkásságát nem csupán az irodalom- és egyháztörténészek, de nyelvtörténészeink is nagyra értékelik.
