25–33 termék, összesen 33 db
Három régebbi nagysikerű kiadás (Kezdetektől a reformációig, A reformáció, A felvilágosodás és ami utána következett) egy kötetben, jeles egyháztörténészektől, történetíróktól, kutatóktól.
Sárospataki Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszéke kiadvány-sorozatot indított azzal a céllal, hogy vezérfonalat adjon a teológiai hallgatók kezébe az egyháztörténelem tanulmányozásához. Ennekelső kötete a keresztyénség történetének másfélezer esztendejét tekinti át a kezdetektől a reformációig. Valóban csak áttekintésről van szó. A jelentősebb események, nagyobb fordulópontok, kiemelkedő teológusok, meghatározó személyiségek történésein, tanításain, tettein keresztül mutatjuk be az egyház sajátos összefüggések között megjárt útját. Szemléletünkben a hangsúly a latin- vagy nyugati keresztyénségre esik. Az európai civilizáció, melynek keretei között mi magyarok is élünk, döntő módon a keresztyénségnek a nyugati formájához kötődik. Ha a történelem az élet tanítómestere, akkor az egyháztörténet az élet tanítómesterének tanítványa, mert a történelem értelmezését a történelem Urától tanulja, s ez minősíti küldetését. Az egyháztörténet számára is az élet tanítómestere a történelem, de számára az élet nem szakad el a történelem Urától. Talán ez a felfogás lehet a titka annak, hogy a kezünkben levő mű oktatási intézményeinkben olyan nagy sikert arat és már sokadik kiadásában jelenik meg.
Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina XXI.
Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina sorozatunk XXI. része.
Sárospataki Teológiai Műhely. Egy kommentár születésének állomásai I.
Az archeológiai leletek tanulsága szerint Jósiás korában, bizonyára Zofóniás munkájának eredményeképpen is, voltak jelei a megújulásnak. Ezt bizonyítja az a több mint 300 júdai bulla a 7. és 6. századból, mely egy-két kivételtől eltekintve nem ábrázol sem antropomorf istenséget, sem asztrális szimbólumot. Ezzel ellentétben nincs hiány szoláris ábrázolású ammonita, moábita leletekben.
REFORMÁTUSOK FELSŐ-MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN.
VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK.
„Úr Isten, mennyei Atyám! Alázatosan esedezem Tenéked, adj a Te beszédednek, melyet énnékem mostan hirdettettél, előmenetelt én bennem, mivel azért küldötted azt, hogy üresen vissza ne térjen Tehozzád. Cselekedd azt, hogy azon szent Igék légyenek Istennek hatalma az én lelkemnek idvességére. Te magad vezéreljed szívemet annak a jónak végbe vitelére, melyre mostan kívántál felserkenteni. Ruházz fel erővel a szent életnek követésére, erősíts meg az igaz tudományban, hogy ez légyen életemnek zsinórmértéke. Öntsd szívembe az én tanítóim iránt való engedelmességet és szeretetet is, hogy őket, mint Te követeidet egész becsülettel végyem, úgymint kik vigyáznak az én lelkem mellett. Hozd el, óh Uram, azt az arany időt, melyben az igaz tudomány uralkodjon e Földön, hogy legyünk mindnyájan Isten prófétái, Istentől taníttattak. Ámen.” (Bárczay Klára – imádságos könyv, részlet)
Jelen könyvben a 17. századi reformátusság egyik eszmetörténetileg jelentős korszakát, a 17. század végének (1657-1711) prédikációs termését vizsgálom. Ez a munka a századvég debreceni kegyességének egy-egy szeletét mutatja be, nem a teljesség igényével, hanem az egyes fejezetek mozaikkockáit kegyességtörténeti szempontból válogatva.
A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911–1920).
„Földbegyökerezés és égbe fogózás egyszerre a tiszántúli magyar nyugalma. […] Ezt a nyugalmát, éppúgy mint szabadságszeretetét történelmileg rajta átment csapások elszámlálhatatlan sora sulykolta kőkeményre, vallásos életének uralkodó formája, a kálvinizmus látta el örökkévalóságra mutató indoklással. A predestináció hite nem azonos a fatalizmussal, […] de arra csakugyan nagyon alkalmas, hogy az üllő ne csak elbírjon minden kalapácsütést, hanem még a szemébe is tudjon mosolyogni a kalapácsnak.”
Révész Imre
ÉK.-magyarországi református lelkészek önéletrajzi nyilatkozatai 1807-1808-ból
Két nagyobb részre osztható írásunk:előbb a református egyház általános helyzetéről, szervezeti felépítéséről, a Tiszáninneni Egyházkerület egyházmegyei felosztásának éppen ekkori átfogó módosításáról, az egyházközségek működéséről, a prédikátorok szolgálati helyre való kinevezésének körülményeiről szólunk.
Dr. Koncz Sándor életműve a 20. század történeti és egyháztörténeti viszonyainak tükrében
Koncz Sándor a 20. századi magyar református egyházi- és teológiai tudományos élet kiemelkedő személyisége volt. Pályája rendkívül szerteágazó, ezért az a tudósi örökség, melyet az utókorra hagyott, sok szempontból megközelíthető. Ugyanakkor ez az életút a kor ellentmondásait is magába ötvözte, illetve ezek az ellentmondások döntően határozták meg azt. Egy tudósnak nevelt lelkipásztor politikai okoknál fogva a tudományos élet perifériájára sodródott, mégis megkerülhetetlen életművének megismerése 20. századi teológiai életünk feltárása során. A rendkívüli tekintélynek örvendő lelkipásztor egyházkormányzati területen próbált kitörési pontokat találni magának, ami azután még bonyolultabbá tette sorsának alakulását. E bonyolultságban való eligazodás életműve feltárása során is komoly próbát tartogat a kutató számára.
Tanulmányok Medgyesi Pálról
Vizsgálódásom magyar főszereplője, Medgyesi Pál a honi puritanizmus irodalmának talán legismertebb, legtöbb szempontból és legtöbb szerző által tárgyalt-elemzett, Bod Péter fanyalgó kritikájától eltekintve egyértelműen elismert szerzője.Munkásságát nem csupán az irodalom- és egyháztörténészek, de nyelvtörténészeink is nagyra értékelik.