Yet, when surveying the history of Sárospatak and the Zemplén region, it becomes evident that, despite its difficult periods, the College, and the Teacher Training School it had spawned, shaped the intellectual life not only of the town but of the entire region (and also of Abaúj, Torna, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod and Gömör).
Almost all conceivable factors worked against Sárospatak being able to maintain, for centuries, its status as an intellectual centre in rural Hungary. Small, minimally industrialized towns, with no real middle class and denominationally heterogeneous, are generally not able to maintain for nearly half a millennium –and from time to time to even strengthen– their function as a school town. The economic and socio-geographical nature of the town’s environs indicate much the same. Sárospatak, the town, never evolved into a veritably important economic player in the region. Although it is located near the famous Tokaj wine region and lies halfway between Debrecen and Kassa (Kosice), both these larger cities are somewhat difficult to access from the banks of the Bodrog. At the same time, Patak is immediately adjacent to at least two large territories (the Bodrogköz and Hegyköz) which evolved inwards on themselves, thus never shedding their underdeveloped conditions. To the east lay the considerably more prestigious Reformed Church College in Debrecen whose network of “particulas” restricted the extending of Patak’s influence, while towards the north and northeast, the multiple denominations, languages and ethnics –and the many cultural boundaries arising from any combination of these– compartmentalized the neighbouring region and made the extension of influence in that direction impossible.
Az Index Biblicus az 1590-ben Károlyi Gáspár és munkatársai által készített, első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia mutatója. A Biblia kiadása után három esztendővel jelent meg. A Károlyi-Biblia folio méretével ellentétben nyolcadrét alakú, 182 lapos könyvecske, amelynek készítője, fordítója azonos a Biblia nyomdászával, Mantskovit Bálinttal.
Egy „örökzöld hitvita” teológiai öröksége, tartalma és helye a 21. századi református teológiaművelésben
Ez a doktori dolgozat csupán az Institutio 1559-es kiadásának a szabad akaratról szóló fejezeteiben fellelhető Khrüszosztomosz-idézetekkel foglalkozik, és igyekszik kideríteni, milyen teológiai szempontokat, vagy akár érdekeket akart érvényesíteni Kálvin, amikor ezekben a fejezetekben megfogalmazta az antiókhiai teológiai iskola emlőin nevelkedett pátriárka szabad akarattal kapcsolatos tanításáról alkotott véleményét.
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszéke kiadvány-sorozatot indított azzal a céllal, hogy vezérfonalat adjon a teológiai hallgatók kezébe az egyháztörténelem tanulmányozásához. Ennek első kötete a keresztyénség másfélezer esztendejét tekinti át a kezdetektől a reformációig.
Facsimile. A Korán sötétedik című irodalmi antológia 1932-ben jelent meg Sárospatakon, a kollégiumi nyomda kiadásában.
1932-ben megjelent egy antológia Korán sötétedik címmel. Az előszót Szabó Zoltán teológiai professzor írta, a kötet szerzői gróf Haller Gábor, Kárász József, Nagy István és Stéphán László pataki teológushallgatók voltak. Az SRTA Szenátusa 2021. július 13-i ülésén 42/2021. sz. határozatában kérte a Tiszáninneni Református Egyházkerület Közgyűlését, hogy szimbolikusan rehabilitálja Kárász József és Nagy István szerzőket, egykori teológiai hallgatókat, valamint Szabó Zoltán néhai professzort, akiket a kötet megjelenésével kapcsolatos munkásságukért igazságtalan sérelem ért, és méltatlan meghurcoltatást kellett elszenvedniük. Ugyanekkor a Szenátus megbízta Dienes Dénes professzort és Szatmári Emília adjunktust, hogy készítsék elő a kötet újrakiadását.
A magyar református liturgika-irodalom elmúlt évtizedeire büszkén tekinthetünk. Ha csak a teológiákon készült jegyzetekre nézünk, előkelő a szerzők névsora: Czeglédy Sándor, Pásztor János, Boross Géza, Kozma Zsolt, Szőnyi György. Mindnyájan kiváló, európai szintű tudásukról, és biblikus, hitvalló elkötelezettségükről tesznek bizonyságot, ugyanakkor vállalják saját arculatukat, és azt, hogy a liturgika tudományát gyülekezetközpontú felfogással kívánják művelni.
A Sárospataki Ref.Kollégium partikulái 1773 – 1826
Református iskolák Felső-Magyarországon 1696-1672. Acta Patakina IV.
A reformációról szólva, néhány alapvető megállapítást kell tennünk, mielőtt nyomozzuk Mohács előtti magyarországi megjelenését és fogadtatását. Először is le kell szögeznünk, hogy az, mint lelki-szellemi ébredés, a társadalomban folyamatként teljesedett ki, nem pedig egyik napról a másikra, viharos, gyors átalakulásként állt elő. Azután fontos az is, hogy nem üres, vallástalan közegbe érkezett, hanem ellenkezőleg, vallásos megújulást óhajtó társadalomba, azaz létezett sajátosan magyarországi katolikus reform. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a reformáció németországi kiindulása erősen befolyásolta annak magyarországi megítélését.
Az itt olvasható dolgozatok, különösen a Járványok, imák, gyógyítás címet viselő fejezet – erről mélységesen meg vagyok győződve – számomra a személyes védekezés és túlélés épp oly fontos eszköze volt, mint a C és D vitamin, a gyömbértea, s végül az öt oltás. Feltétlenül magyarázattal tartozom arra nézve, miért adtam ennek a tanulmánygyűjteménynek a Szent Hagyaték címet. Egy bizonyos: egyáltalán nemvalamiféle mértéktelen és hivalkodó önmegszentelési szándékból. A „szent hagyaték” még vételenül sem a saját munkáimat és sorsomat jelenti itt, hanem Pápai Páriz Ferenc, a test és a lélek betegségeinek egyik legnagyobb magyar gyógyítója nevezetes bázeli gyászbeszédének címét módosítva jeleztem, hogy akikről itt szót ejtek, kivétel nélkül egy ilyen megszentelt örökség képviselői érzelmeim és tanulmányaim világában.
Hasonmás kiadás az 1655. évi nyomtatványnak az 1562. évi tarcali zsinat 450. évfordulóján. Dienes Dénes tanulmányával, idegen nyelven is. Műbőr kötés, díszdobozban.
A 16. század igen mozgalmas hetedik évtizedében a magyarországi reformációnak talán a legmeghatározóbb döntései születtek meg: tarcali zsinatok 1561, 1562, 1564, tordai zsinat 1563, gönci zsinat 1566, debreceni zsinat 1567.
