Az állami egyházjog különleges jogterületnek tekinthető: az állam és az egyház közti kapcsolatot az államjog (közjog) szabályozza, ez idő szerint az állami egyházjog még nem tekinthető önálló tudományszakasznak, csak a közjog egy részének, bár fejlődése kétségkívül az önállósulás felé halad.
Az emlkez(tet)és szolgálata. „Ma élni, írni szólni kötelesség” (Zas Lóránt)
A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának (1931–1951) történeti kontextusai
Három kronologikus fejezetben igyekeztem feltárni, miért tekinthető a pataki faluszeminárium az ország egyik legszervezettebb, ideológiailag legkonzekvensebb és a leghosszabb ideig ténylegesen működő (gyűjteményfejlesztő) falukutató csoportjának. Az első korszak az 1938-as határmódosításig tartott és összességében ezt tekinthetjük – párhuzamosan az országos tendenciákkal – a faluszeminárium fénykorának.
Yet, when surveying the history of Sárospatak and the Zemplén region, it becomes evident that, despite its difficult periods, the College, and the Teacher Training School it had spawned, shaped the intellectual life not only of the town but of the entire region (and also of Abaúj, Torna, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod and Gömör).
Almost all conceivable factors worked against Sárospatak being able to maintain, for centuries, its status as an intellectual centre in rural Hungary. Small, minimally industrialized towns, with no real middle class and denominationally heterogeneous, are generally not able to maintain for nearly half a millennium –and from time to time to even strengthen– their function as a school town. The economic and socio-geographical nature of the town’s environs indicate much the same. Sárospatak, the town, never evolved into a veritably important economic player in the region. Although it is located near the famous Tokaj wine region and lies halfway between Debrecen and Kassa (Kosice), both these larger cities are somewhat difficult to access from the banks of the Bodrog. At the same time, Patak is immediately adjacent to at least two large territories (the Bodrogköz and Hegyköz) which evolved inwards on themselves, thus never shedding their underdeveloped conditions. To the east lay the considerably more prestigious Reformed Church College in Debrecen whose network of “particulas” restricted the extending of Patak’s influence, while towards the north and northeast, the multiple denominations, languages and ethnics –and the many cultural boundaries arising from any combination of these– compartmentalized the neighbouring region and made the extension of influence in that direction impossible.
Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti egyházmegyében 1753 – 1759 – 1764.
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszéke kiadvány-sorozatot indított azzal a céllal, hogy vezérfonalat adjon a teológiai hallgatók kezébe az egyháztörténelem tanulmányozásához. Ennek első kötete a keresztyénség másfélezer esztendejét tekinti át a kezdetektől a reformációig.
Miskolci Csulyak István peregrinációs albumának hasonmás kiadása . A magyar művelődéstörténet számára hézagpótló jelentőségűek a peregrinációs albumok. Nicolaus Reusner: Icones sive Imagines viuae, literis Cl. Virorum, Italiae, Graeciae, Germaniae, Galliae, Angliae, Vngariae…,
Református kollégiumaink legjobb diákjai századokon át külföldi egyetemeken végezték tanulmányaikat. Alig volt köztük módos család leszármazottja, egyszerű emberek szegénydiák gyermekéből váltak értelmiségivé. A tanulmányút költségeit tanítással, tehetős és kegyes pártfogók adományaiból gyűjtögették. Emlékkönyveikbe ismerőseik, segítőik, vendéglátóik írtak bibliai idézeteket vagy bölcs mondásokat. A református egyetemjárás jellegzetes példája a Miskolci Csulyak Istváné. Prédikátorok voltak ősei, a Tiszáninnenhez kötik pátriája, iskolázása, későbbi szolgálati helyei. Ugyanakkor debreceni diák is volt, akárcsak barátja, Szenci Molnár Albert. (Fekete Károly református püspök)
Miskolci Csulyak István ezer szálon kapcsolódik a Tiszáninnenhez. Egykori iskolái közül több is itt található (Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely), tanulmányai végeztével Tarcalon rektorkodott, majd Szerencsen, Miskolcon és Olaszliszkán lelkészkedett. A hagyományokat követve deáként visszatért, hogy a megszerzett tudásával az őt kibocsátó közösség hasznára legyen. Tanítóként és prédikátorként, végül püspöki jogokat gyakorló zempléni esperesként tanította Isten igéjére a rábízottakat. A tudós olaszliszkai kolléga személyében szigorú vizitátort ismerhettek meg az egyházmegye papjai, előtte nem maradt rejtve hanyagság, erkölcsi lazaság, tanbeli eltévelyedés. (Csomós József református püspök)
A reformációról szólva, néhány alapvető megállapítást kell tennünk, mielőtt nyomozzuk Mohács előtti magyarországi megjelenését és fogadtatását. Először is le kell szögeznünk, hogy az, mint lelki-szellemi ébredés, a társadalomban folyamatként teljesedett ki, nem pedig egyik napról a másikra, viharos, gyors átalakulásként állt elő. Azután fontos az is, hogy nem üres, vallástalan közegbe érkezett, hanem ellenkezőleg, vallásos megújulást óhajtó társadalomba, azaz létezett sajátosan magyarországi katolikus reform. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a reformáció németországi kiindulása erősen befolyásolta annak magyarországi megítélését.
Az Athanaeum Kiadó gondozásában megjelent kötet az Aba nembeli Dávid három fia, Finta, Péter és Amadé férfivá érésének történetét meséli el, miközben az ország épp hogy átvészelte a tatárjárást, IV. Béla pedig a magyar nemzet megerősítésén munkálkodott. A várak építésének időszaka volt ez Magyarországon, védekezve az újabb tatár betörések ellen. Az Aba nemzetség is több várat épített, az egyik romjai az írónő lakhelye felett magasodnak hazánk egyik legészakabbra fekvő kis városkájában.
