Frank enjoyed entertaining our grandchildren after supper with animal poems he wrote for them. Poems which they enjoyed when they were small and not so small. Some of these poems are in this book which Maya and Mark illustrated so marvelously. Due to his unexpected death Frank could not see this book published. This is one of the last legacies he left for our enjoyment, which I am privileged to carry out for him. And I think I saw him wink.
I. Rákóczi György fejedelem sajátkezű bejegyzéseivel. Oroszorországból hazatért könyv. Műbör kötés. Facsimile, díszdobozban.
A kor, amelyben I. Rákóczi György élt, a dolog lényegét tekintve „vallásos” volt. Ugyanakkor a hit megélésének számos változata létezett, hiszen a reformáció még tovább színezte az amúgy is gazdag kegyességi magatartás lehetőségeit. Rákóczi református volt, világszemlélete, életfelfogása a Szentírásban gyökerezett. Neveltetésének körülményeit nem ismerjük, de bizonyos jelekből arra következtethetünk, hogy az ifjú Rákóczi Györgyre igen mély benyomást gyakorolhatott apja, Rákóczi Zsigmond vallásossága.
Az Index Biblicus az 1590-ben Károlyi Gáspár és munkatársai által készített, első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia mutatója. A Biblia kiadása után három esztendővel jelent meg. A Károlyi-Biblia folio méretével ellentétben nyolcadrét alakú, 182 lapos könyvecske, amelynek készítője, fordítója azonos a Biblia nyomdászával, Mantskovit Bálinttal.
Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti egyházmegyében 1753 – 1759 – 1764.
Ennek a tanulmánygyűjteménynek a címe – Isteni célok és emberi lehetőségek – azt fejezi ki, hogy egyszerre élünk egy magasztos elhívás szerint és emberi korlátaink között.Ez az elhívás nem más mint Isten akarata.Isten akarata felőli minden komoly tudakozódás felveti “Isten Igéjének” kérdését. Szólt Isten? Milyen módon részesülhetünk az isteni kijelentésben? Beszél hozzánk? Parancsot ad, kérdez, netán könyörög nekünk?
Egy „örökzöld hitvita” teológiai öröksége, tartalma és helye a 21. századi református teológiaművelésben
Ez a doktori dolgozat csupán az Institutio 1559-es kiadásának a szabad akaratról szóló fejezeteiben fellelhető Khrüszosztomosz-idézetekkel foglalkozik, és igyekszik kideríteni, milyen teológiai szempontokat, vagy akár érdekeket akart érvényesíteni Kálvin, amikor ezekben a fejezetekben megfogalmazta az antiókhiai teológiai iskola emlőin nevelkedett pátriárka szabad akarattal kapcsolatos tanításáról alkotott véleményét.
Ki vezet? Hova vezet? Meddig vezet? Nem hagy el? Ismerem? Honnan meríti szavait? Irányait? Hihetek-e neki? Fontos kérdései ezek a válaszok szédítő mélysége előtt megtorpanó gondolatnak. Tundnunk kell, kinek hiszünk. Itt csak egyetlen menekvésünk van: ajándékba kell kapnunk Istent. Így tudhatjuk, hogy kinek hiszünk. Ő az, aki az ismeretlen végtelenből sugárzik felénk, és tölt el bennünket. Emberszerűen közeledik felénk. Nem lehetünk nélküle. Nem mozdulhatunk nélküle. Belőle tudom, hogy van képességeim határán túl egy végtelen világ. Amikor pedig emberi képeségeinkkel nem láthatunk át mindenen, akkor ebbe a világba érkeztünk meg, ahol nem az én munkámra, hanem vezetésre, sugalmazásra van szükségünk.
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszéke kiadvány-sorozatot indított azzal a céllal, hogy vezérfonalat adjon a teológiai hallgatók kezébe az egyháztörténelem tanulmányozásához. Ennek első kötete a keresztyénség másfélezer esztendejét tekinti át a kezdetektől a reformációig.
A jelen kötet a hasonmás kiadása azon jegyzetalbumok egyikének, amelyeket a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára őriz báró Eötvös Józseftől. Az egyik (Kt. d.2570) az 1833 és 1835 közötti időszakból verseket, a másik (Kt. d.2569) 1837–1839-ban keletkezett bejegyzéseket tartalmaz: nagy-britanniai útinaplóját, verseket, drámatöredéket, valamint prózai munkáihoz tartozó előmunkálatokat. Mindkét album elsőrendűen fontos, eddig ismeretlen, nagy terjedelmű forrás Eötvös József ifjúkori műveihez és szellemi fejlődéséhez.Az albumok 1948-ban kerültek a Nagykönyvtár tulajdonába Fejér Ferenc ötödéves teológushallgató leletmentő tettének köszönhetően, mégpedig egy további, harmadik jegyzetkönyvvel együtt az 1870. évből, amelyet Czegle Imre sárospataki könyvtáros közzétett a Történelmi Szemle 1978. évi folyamában.
Facsimile. A Korán sötétedik című irodalmi antológia 1932-ben jelent meg Sárospatakon, a kollégiumi nyomda kiadásában.
1932-ben megjelent egy antológia Korán sötétedik címmel. Az előszót Szabó Zoltán teológiai professzor írta, a kötet szerzői gróf Haller Gábor, Kárász József, Nagy István és Stéphán László pataki teológushallgatók voltak. Az SRTA Szenátusa 2021. július 13-i ülésén 42/2021. sz. határozatában kérte a Tiszáninneni Református Egyházkerület Közgyűlését, hogy szimbolikusan rehabilitálja Kárász József és Nagy István szerzőket, egykori teológiai hallgatókat, valamint Szabó Zoltán néhai professzort, akiket a kötet megjelenésével kapcsolatos munkásságukért igazságtalan sérelem ért, és méltatlan meghurcoltatást kellett elszenvedniük. Ugyanekkor a Szenátus megbízta Dienes Dénes professzort és Szatmári Emília adjunktust, hogy készítsék elő a kötet újrakiadását.
