Az ötödik kötet a török hímzésű úrasztali terítőket mutatja be, mintarajzokkal együtt. Az itt bemutatott anyag a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában lévő úrasztali terítők textíliái, melyek a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezeteiből kerültek be a múzeumi gyűjteménybe. Régi magyar hímzéseink törökös jellegének kutatása rendkívül fontos, mert nagy adósságaink vannak ezen a területen. Nem történt meg a teljes feltárásuk. Az egyházi textíliák esetében
különösen igaz ez. Jelen kötetünk bemutatja, hogy a református gyülekezeteinkben milyen értékes, csodaszép és gazdag, török mintakincsű úrasztali terítők őrződtek meg évszázadokon át. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tudósítanak bennünket, az inventáriumokban is olvashatjuk, hogy templomainkat díszítették a török terítők, és viseletünkre is nagy hatással volt a török mintakincs gazdag ornamentikája. Reméljük, kötetünk megjelenése segíti régi magyar hímzéseink törökös jellegének kutatását.
„Magunkról magunknak”. Gyökössy Endre Magyarországon először megjelenő nagysikerű műve, német nyelven.
„Magunkról magunknak”. Gyökössy Endre Magyarországon először megjelenő nagysikerű műve, német nyelven.
Részletes kalauz a várak leírásával. Megközelítési lehetőségek. Felmérési vázlatok. GPS koordináták. Színes fényképek
Három régebbi nagysikerű kiadás (Kezdetektől a reformációig, A reformáció, A felvilágosodás és ami utána következett) egy kötetben, jeles egyháztörténészektől, történetíróktól, kutatóktól.
Sárospataki Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszéke kiadvány-sorozatot indított azzal a céllal, hogy vezérfonalat adjon a teológiai hallgatók kezébe az egyháztörténelem tanulmányozásához. Ennekelső kötete a keresztyénség történetének másfélezer esztendejét tekinti át a kezdetektől a reformációig. Valóban csak áttekintésről van szó. A jelentősebb események, nagyobb fordulópontok, kiemelkedő teológusok, meghatározó személyiségek történésein, tanításain, tettein keresztül mutatjuk be az egyház sajátos összefüggések között megjárt útját. Szemléletünkben a hangsúly a latin- vagy nyugati keresztyénségre esik. Az európai civilizáció, melynek keretei között mi magyarok is élünk, döntő módon a keresztyénségnek a nyugati formájához kötődik. Ha a történelem az élet tanítómestere, akkor az egyháztörténet az élet tanítómesterének tanítványa, mert a történelem értelmezését a történelem Urától tanulja, s ez minősíti küldetését. Az egyháztörténet számára is az élet tanítómestere a történelem, de számára az élet nem szakad el a történelem Urától. Talán ez a felfogás lehet a titka annak, hogy a kezünkben levő mű oktatási intézményeinkben olyan nagy sikert arat és már sokadik kiadásában jelenik meg.
A Vizsolyi Biblia I-II. (1590) hasonmás kiadása díszdobozban, ismertető kísérőfüzettel.
Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. júl.20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését. A Vizsolyi Biblia a 16 sz-i magyar nyomdászat csúcsteljesítménye is, mint könyvészeti műalkotás, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse. Rendkívüli értéket képvisel, évszázadokon át üldözték, és már a kinyomtatás pillanatában sem kapta meg a Habsburg császártól a királyi cenzúra engedélyét. Megszületésekor a fordítók, de különösen a nyomdász Mantskovit Bálint sokat kockáztatott: engedély nélkül Bibliát kinyomtatni,akár börtönt és vagyonelkobzást is vonhatott volna maga után. Rákóczi György fejedelem Vizsolyi Bibliáját hadjárataira is magával vitte, hogy erőt merítsen Isten igéjéből a halálos veszedelemben. Károlyi Gáspár hagyatéki anyagában örököseinek szánt legbecsesebb örökség, melyet pontosan számba vettek. Gyülekezetek, főúri családok, kollégiumok és nagykönyvtárak féltve őrzött kincse, melyet azóta is reformációs kiállítások egyik reneszánsz ékköveként mutatnak be.
Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina XXI.
Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina sorozatunk XXI. része.
Ez a munka kettős célt próbál szem előtt tartani. Igyekszik egyrészt minden Zofóniással kapcsolatos kutatást figyelembe venni a külföldi irodalomban, másrészt arra törekszik, hogy a kutatási eredmények segítsék az Ige üzenetének megértését. Megírása folyamán az a szándék vezetett, hogy az anyagot könnyen kezelhető formában adjam olvasói elé. Azokra gondolok, akiknek nem adatott meg, hogy tizenöt hónapot kutassanak holland könyvtárakban, és a lábjegyzetben megtalálják a forrásokat, anélkül, hogy azokat fáradságos munkával fel kellene kutatniuk.
Az archeológiai leletek tanulsága szerint Jósiás korában, bizonyára Zofóniás munkájának eredményeképpen is, voltak jelei a megújulásnak. Ezt bizonyítja az a több mint 300 júdai bulla a 7. és 6. századból, mely egy-két kivételtől eltekintve nem ábrázol sem antropomorf istenséget, sem asztrális szimbólumot. Ezzel ellentétben nincs hiány szoláris ábrázolású ammonita, moábita leletekben.
„Úr Isten, mennyei Atyám! Alázatosan esedezem Tenéked, adj a Te beszédednek, melyet énnékem mostan hirdettettél, előmenetelt én bennem, mivel azért küldötted azt, hogy üresen vissza ne térjen Tehozzád. Cselekedd azt, hogy azon szent Igék légyenek Istennek hatalma az én lelkemnek idvességére. Te magad vezéreljed szívemet annak a jónak végbe vitelére, melyre mostan kívántál felserkenteni. Ruházz fel erővel a szent életnek követésére, erősíts meg az igaz tudományban, hogy ez légyen életemnek zsinórmértéke. Öntsd szívembe az én tanítóim iránt való engedelmességet és szeretetet is, hogy őket, mint Te követeidet egész becsülettel végyem, úgymint kik vigyáznak az én lelkem mellett. Hozd el, óh Uram, azt az arany időt, melyben az igaz tudomány uralkodjon e Földön, hogy legyünk mindnyájan Isten prófétái, Istentől taníttattak. Ámen.” (Bárczay Klára – imádságos könyv, részlet)
Jelen könyvben a 17. századi reformátusság egyik eszmetörténetileg jelentős korszakát, a 17. század végének (1657-1711) prédikációs termését vizsgálom. Ez a munka a századvég debreceni kegyességének egy-egy szeletét mutatja be, nem a teljesség igényével, hanem az egyes fejezetek mozaikkockáit kegyességtörténeti szempontból válogatva.
I. Rákóczi György fejedelem és felesége Lorántffy Zsuzsanna nagyasszony konyhája. Második kiadás.
I. Rákóczi György fejedelem és felesége Lorántffy Zsuzsanna nagyasszony konyhája. A könyvet Vitányi Beatrix grafikus tervezte. (Második kiadás)
Tanulmányok az Oroszországból visszatért sárospataki ritkaságokról
