Ebben a könyvben eltérek a hagyományos filozófiatörténeti gyakorlattól abban, hogy beillesztettem Pál apostolt a nyugati gondolkodás történetébe. Ez egyrészt természetesnek tűnhet, hiszen teológiai megközelítésről van szó, ugyanakkor azt is fenntartom, hogy Pál apostol és a keresztyén gondolkodás nagy hatást gyakorolt az ontológia, episztemológia, antropológia és etika témaköreire.
A Sárospataki Református Főgimnázium rajztanára, néprajzkutató, illusztrátor, költő, festő, éremgyűjtő. Acta Patakina V.
A Sárospataki Református Főgimnázium rajztanára, néprajzkutató, illusztrátor, költő, festő, éremgyűjtő.
A filozófiatörténetnek ez az időszaka a teológiával párhuzamba állítva a megértés és állásfoglalások tekintetében nagy paradigmaváltásokon ment keresztül, ami a reneszánsszal kezdődött, és a nyugati társadalmat a modernitás irányába állította. A gondolkodók jelentős felfedezéseket tettek az “új világban” és a naprendszerünket érintő elképzelésekben.
A reformációról szólva, néhány alapvető megállapítást kell tennünk, mielőtt nyomozzuk Mohács előtti magyarországi megjelenését és fogadtatását. Először is le kell szögeznünk, hogy az, mint lelki-szellemi ébredés, a társadalomban folyamatként teljesedett ki, nem pedig egyik napról a másikra, viharos, gyors átalakulásként állt elő. Azután fontos az is, hogy nem üres, vallástalan közegbe érkezett, hanem ellenkezőleg, vallásos megújulást óhajtó társadalomba, azaz létezett sajátosan magyarországi katolikus reform. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a reformáció németországi kiindulása erősen befolyásolta annak magyarországi megítélését.
Több évtizedes hiányt pótol, több évszázados történetet rögzít és évezredes vitát visz tovább Szathmáry Béla professzor könyve. Évtizedek óta várunk átfogó református egyházjogi tankönyvre, évszázadok óta alakul és változik a református egyházjog, és évezredek óta tart a vita, hogy az egyház belső életét az eltérő, folyton változó, hol támogató, hol ellenséges társadalmi környezetben, hol a misszió viszonyai, hol a belső építés körülményei között milyen szabályokkal, jogrenddel erősítse meg az egyház. Kálvin szavai szerint a tágasan értelmezett egyházjog (nevezhetjük ezt egyházfegyelemnek is) az idegek szerepét tölti be az egyház életében. Vagyis ha nem jó a működése, az béníthatja, vagy éppen rossz gyakorlatba viheti az egyház életét. Ha jól működik, segíti az egyház szolgálatát, szép és jó rendjét. Ebben a szellemben készült Szathmáry professzor úr könyve, aki a mögöttünk lévő három évtized vitáit nemcsak követte, hanem azokban élénken részt is vett, és ma is aktív közreműködő egyházjogi gyakorlatunkban. Mint jogász és bíró, hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Mint tanító, figyelme messze kiterjed arra is, hogy a kevésbé jártasakat is bevezesse mind az egyházjog történetébe, a folyamatosan fennálló nehéz kérdésekbe, és jelenlegi gyakorlatunk bemutatásába. Könyvének fő fejezetei e szerint is oszlanak meg. (Bogárdi Szabó István, püspök)
Szerző: Dr.SS.Theol. Módis László. Második javított kiadás új táblázatokkal. Javította: Dr. Börzsönyi József
Az Athanaeum Kiadó gondozásában megjelent kötet az Aba nembeli Dávid három fia, Finta, Péter és Amadé férfivá érésének történetét meséli el, miközben az ország épp hogy átvészelte a tatárjárást, IV. Béla pedig a magyar nemzet megerősítésén munkálkodott. A várak építésének időszaka volt ez Magyarországon, védekezve az újabb tatár betörések ellen. Az Aba nemzetség is több várat épített, az egyik romjai az írónő lakhelye felett magasodnak hazánk egyik legészakabbra fekvő kis városkájában.
Az itt olvasható dolgozatok, különösen a Járványok, imák, gyógyítás címet viselő fejezet – erről mélységesen meg vagyok győződve – számomra a személyes védekezés és túlélés épp oly fontos eszköze volt, mint a C és D vitamin, a gyömbértea, s végül az öt oltás. Feltétlenül magyarázattal tartozom arra nézve, miért adtam ennek a tanulmánygyűjteménynek a Szent Hagyaték címet. Egy bizonyos: egyáltalán nemvalamiféle mértéktelen és hivalkodó önmegszentelési szándékból. A „szent hagyaték” még vételenül sem a saját munkáimat és sorsomat jelenti itt, hanem Pápai Páriz Ferenc, a test és a lélek betegségeinek egyik legnagyobb magyar gyógyítója nevezetes bázeli gyászbeszédének címét módosítva jeleztem, hogy akikről itt szót ejtek, kivétel nélkül egy ilyen megszentelt örökség képviselői érzelmeim és tanulmányaim világában.
Hasonmás kiadás az 1655. évi nyomtatványnak az 1562. évi tarcali zsinat 450. évfordulóján. Dienes Dénes tanulmányával, idegen nyelven is. Műbőr kötés, díszdobozban.
A 16. század igen mozgalmas hetedik évtizedében a magyarországi reformációnak talán a legmeghatározóbb döntései születtek meg: tarcali zsinatok 1561, 1562, 1564, tordai zsinat 1563, gönci zsinat 1566, debreceni zsinat 1567.
A nemzetközileg is elismert Scala Arts and Heritage kiadó gondozásában jelent meg a Sárospataki Református Kollégium történetét összefoglaló könyv egyedi és művészi fotókkal gazdagon.
Sárospatak, a peaceful little town in north-eastern Hungary, holds legendary status within the country’s cultural landscape. Its school, the Reformed Church College of Sárospatak, has trained several important writers, artists and politicians across the Central-European region’s five-hundred-year history. This volume presents the institution’s history through the lens of 37 books, documents and items from the collection. What was life like for a 17th century Hungarian student? Which physical experiments were pioneering? Why did Béla Bartók want to enrol his son in a countryside secondary school? These are only a few of the questions raised by the authors that introduce the reader to the colourful traditions of this remarkable school.
Az olajfa a mediterrán táj legjellegzetesebb fája, értékét jelzi, hogy már az antik mitológiában szerepel. Ágát, virágát, olaját nagy becsben tartották. Mi a Bibliából, Mózes első könyvéből Noé történetéből ismerhetjük: egy galamb csőrében zöld levelű olajággal jelent meg Noénál jelezte a vízözön végét, a biztató isteni üzenetet. Így lett a galamb is, az olajág is, a béke jelképévé. Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára IV. kötetében (1867) úgy szól róla mint a békének és a csendes életnek a jelképéről, s ilyen példát adnak a szóhasználatra: Béke, kiengesztelődés olajága.
